verzio

Minden úgy volt, ahogy annak lennie kellett. Az olimpia, a népek közti háborúskodás és vetélkedés legbékésebb módja új jelentőséget kapott, és valószínűleg sose lesz már olyan mint volt. A 2008-as olimpia úgy írta be magát a történelemkönyvekbe, mint a III. Világháború nyitórendezvényre, amin a nemzetek még békésen szurkoltak, majd pár nappal később már háborús felekként álltak egymással szemben.

A konkrét ok talán a Grúz-Orosz háború volt, talán valami más volt a háttérben, de már régóta fortyogó feszültségek robbantak ki mindenütt, és elszabadult a pokol.

Grúzia engedett a provokációnak, nem tehetett mást, a grúz öntudat nem engedte, hogy a régi nagy ellen rátegye a mancsát arra, ami az övék, és mikor az oroszok egyre nagyobb befolyást szereztek Dél-Oszétiában és Abháziában, Szaakasvili elnöknek lépnie kellett, a helyiek folyamatos támadásai már túllépték a határt. Elindultak a grúz erők a két autonóm terület rendbetételére, a terv az volt, hogy egy hét alatt kitakarítják a terrorista, grúzellenes erőket.

Az orosz-grúz határon felálló orosz békefentartók csak erre vártak, mikor a grúzok elkezdték bombázni Chinvalit, a dél-oszét fővárost -, mivel Putyin orosz elnök már korábban állampolgárságot adott a szakadár területek lakóinak -, a saját állampolgárai védelmében vetetté be az orosz erőket.

Grúziát pár nap alatt elfoglalták az orosz hadak, de az Irakban állomásozó grúz erők az ott látottakat igen jól kamatoztatták otthon is, és igazi terroristákká váltak saját hazájukban, néha itt, néha ott csapva le az orosz erőkre, kiegészülve amerikai zsoldosokkal, és az oroszok tervezte villámháború átalakult honvédő háborúvá. A világ vezetői egyre erősebben támadták Putyint és követelték a kivonulást, az oroszok meg egyre agresszívabban támadták a grúz városokat, falvakat, civilek ezreit mészárolták le a grúz erők után kutatva. Az amerikai és nemzetközi erők hajói nem avatkoztak be, csak a partokhoz egyre közelebb húzódtak, így gyakorolva nyomást az oroszokra, de a végső lökést egyértelműen a Putyin elleni moszkvai merénylet adta. Az orosz miniszterelnök autója darabokra hullott, és feleségével és testőreivel együtt vált a lángok martalékává, a percek alatt a helyszínre érkező mentők már semmit se tehettek. Medvegyev elnök az akcióért a grúzokat és Ameirikát ette felelőssé, állítása szerint a grúzok amerikai segítség nélkül nem tudtak volna egy ilyen akciót végrehajtani és ezért válllalniuk kell a felelősséget.

Pár órával később egész Grúzia lángokban állt, a CNN képein élve elégetett emberek képeit lehett láni, és hullák százak, egész Tbiliszi romokban hevert, miután napalmmal borította be az orosz légierő a várost. Az egész világ döbbenten állt az események előtt.

Amerika Irakból és Afganisztánból 50ezer katonát vezényelt át a térségbe, az európai haderők (Anglia, Németország, Olaszország, Lengyelország) egy 30 ezres kontingenst állítottak össze, akik elméletileg rendfenntartó erőkként lépnek fel a térségben, de a velük együtt érkező nehéztüzérségből már sejteni lehetett, hogy a békefenntartáson túl is lesz funkciójuk.

A nemzetközi piacokon az olaj ára pár nap alatt elérte a hordónként 500 dolláros árat, és követte minden nyersanyag, hamar áruhiány és pánik uralkodott el az egész világban, az afgán és iraki területeken az Al-Kaida megújúlt erőkkel fogott az amerikaiak kiűzéséhez, amelyhez orosz és pakisztáni erők is házzájárultak, amelyre válaszul egy amerikai hadihajó elsülyesztett egy orosz tengeralattjárót amelyik túl közel merészkedett az amerikai partokhoz. A válasz nem maradt el, Oroszország hadat üzent Amerikának és szövetségeseinek.

Ami nem történt meg a hatvanas, hetvenes években, az most következett be, a világ két részre szakadt. A felgyülemlett gyűlölet végre utat nyert, Észak-Korea lerohanta Dél-Koreát, Kína Japánt, Kashmir lángba borult, Izraelt Szíria és Irán bombázói tartották rettegésben, Dél-Amerikában Hugo Chavez vezetésével megalakul a Dél-Amerikai Kommunista Nemzetközösség, Kuba, Uruguay, Venezuela és Brazilia összefogásából, és első lépésként Chilét és Kolumbiát rohanták le, rátéve a kezüket a maradék olaj és ásványianyag lelőhelyekre, elvágva a Demokrata Szövetséget immár szinte minden olaj és nyersanyag utánpótlástól.

Távolkeleten Kína és a szövetséges Észak-Koreai erők Lerohanták Japánt és az Indokínai félszigetet, és véres harcok árán, de felül is kerekedtek.

Ukrajna és Magyarország az európai és orosz haderők harcaiban pusztult el, Kijev gyakorlatilag a földdel vált egyenlővé, egyik oldal sem kímélte.

A háború még csak 2 hónapja tart, de már 100 milliókra teszik a halottak számát, és a tél még csak most következik, a Demokrata Szövetség se gázzal, se olajjal nem rendelkezik kellő mennyiségben. Nehéz idők jönnek...