HTML

verzio

hogy mi hogy alakul a világban, arra több megoldás is van, ez itt a b-verzió... akár így is történhetne

Friss topikok

  • kakamátyás: kibaszott musk, bármit kitalálok, megcsinálja. (2020.08.29. 13:51) utolsó frissítés
  • kakamátyás: az a súlyos, hogy ez a poszt akkor, mikor írtam, túl nagy fasságnak tűnt, ezért nem raktam ki végü... (2010.11.29. 10:51) magyar hajnal
  • Bobacsek: jujj de izgi folytköv?? (2009.10.05. 13:10) a terminál
  • Bobacsek: Ide tartozik picit, mókás: index.hu/kultur/klassz/korvin1204/ (2008.12.06. 23:28) az utolsó muszlim halálraitélt vallomásai
  • Bobacsek: jeee, vicces (2008.10.12. 17:54) minden ugyanaz

2012.10.22. 12:12 kakamátyás

a második háború észak és dél között

Hogy hogy is jutottunk idáig? Észak-Amerikában a latin népesség arány a század közepére elérte az ötven százalékot, a spanyol hivatalos nyelv lett, Gomez elnök beiktatásával az első hispán származású vezetőt választották meg Amerika elnökévé. Eközben Közép és Dél-Amerikában már mindenhol indián vezetők ülnek az elnöki székekben, az európai származás már inkább hátrány, mint előny arrafelé. Az Egységes Amerikai Néppárt jelöltjei sorra győznek a latin-amerikai választásokon, és a Dél-Amerikai Unió sikerén felbuzdulva már északon is egyre több hívük van. A 2054-es amerikai elnökválasztás már nem a szokásos republikánus-demokrata vonalon dőlt el, hanem, hogy melyik oldal tudja megnyerni szövetségesének a Amerikai Néppártot, mivel a 30 %-os támogatottságú párt már megkerülhetetlen tényezővé vált észak-Amerikában is.
A latin népesség aránya a déli államokban jóval meghaladta az 50 %-ot, Texas és Új-Mexikóban például már 80 % fölötti, néhány megyében már az állami hivatalokban sem beszélik az angolt, így nem meglepő, hogy itt a legmagasabb az Amerikai Néppárt támogatottsága, délen elvesztette értelmét a republikánus vagy demokrata kérdés. Kialakult egy fajta törésvonal a déli és északi államok között, nemzeti alapon, délen már kevés fehér élt, azok sem szívesen, maximum Floridában, északon sem látták szívesen a latinokat, és a feszültség egyre csak nőtt.
Amerika gazdasága már régen túl volt a virágzásán, a kínai után az indai gazdaság is megelőzte GDP tekintetében, és a belső széthúzás sem segített a talpra-állásban. Ekkor lépett színre Franklin Haughton vermonti kormányzó, volt tábornok és háborús hős, aki célként tűzte ki amerikai régi fényének visszaállítást, és fő ellenségének a latinokat tartotta. Beszédei hatására hamar kisebb pogromok indultak el az északi államokban, amikre válaszul délen is összevertek néhány fehért. Pár hónap alatt pattanásig feszült a helyzet, és az ország kettészakadt. Menekültek indultak északról délre, és délről északra, a törésvonal mentén már egyre nehezebb volt átjutni a túloldalra, az ország kettészakadt.
A háborút kiváltó ok a Haughton elnök ellen merényletkísérlet volt 55-ben, és az arra válaszul adott bombatámadás Denver ellen. Ekkor indult el a támadás észak ellen, a cél Washington volt. A déli csapatok számbeli fölénye jelentős volt, nem volt kérdés a háború kimenetele, a kérdés csak az áldozatok száma volt.

Amerika 2057-re nyerte vissza az igazi függetlenségét és lett egységes. Nem Dél és Észak-Amerika, hanem csak Amerika, ezer népcsoporttal és törzzsel, ahogy az európaiak előtt volt, de immár egységesen és erőssen.

Szólj hozzá!


A bejegyzés trackback címe:

https://verzio.blog.hu/api/trackback/id/tr194862324

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása